Back from Berlin

Tegnap jöttem vissza Berlinből, nagyon jó volt. Egy Fair Trade konferencián vettem részt, a hivatalos neve makeITfair Youth Round Table 2010.

Röviden: nagyon állat volt.

Hosszabban: ha majd lesz rá időm és energiám, szeretnék valamivel bővebben is beszámolni róla, egy sor nagyon hasznos témáról beszéltünk és nagyon jó arcokkal ismerkedtem meg. Hogy mikor írok róla… Először kikúrálom ezt a kis lázas nyavalyát, majd pár nap múlva leadom a szakdogát és közben dolgozom is, látástól mikulásig. De nem panaszkodom, a szokásos “néhány hét és lazább lesz” időszak van. Már megint

Amúgy nagyon megérte elmenni, nagyon hálás vagyok a lehetőségért és a meghívásért. Sokat tanultam és különben is, szerettem volna újra repülni. A repülés (legalábbis számomra) a helyváltoztatás egyik legizgalmasabb módja, szóval minden alkalom egy nagy élmény.

Videó a felszállásról:

Felszállás Ferihegyről

Fotók:

A galéria Flickr-en.

És most nyomás pihenni, mert így sosem leszek kész…

Ó igen, ó igen

Dolgozni, dolgozni, dolgozni :-)

Itt van a vizsga, itt van újra

Ismét elindult, már nem is tudom, hogy hányadik alkalommal. De erősen konvergál n-hez, az biztos.

A közgázon 6 vizsgám lesz, Miskolcon kb. 9. Azért kb, mert még nem minden tárgyból tudom a kritériumokat. Első körben szombaton lezavarok két zh-t Miskolcon, majd jövő szerdán Pesten matek és szombaton ismét antropológia Miskolcon. 29-én szeretnék menni statisztikára, ezt pedig 6-án követi 3 tárgy és 7-én még egy. És persze a többi, amihez még nincs időpont. A lényeg, hogy igyekezni kell, január 14-15 környékén indulunk Afrikába.

Próbálom jól beosztani az időmet, észnél kell lenni, csak akkor működik, ha minden lövéssel eltalálom a célt, avagy ‘dupla bull’ kell. Készítettem listát, nagyjából tudom tartani, bár mindig van néhány nem várt tennivaló, ami elvesz pár órát. Összességében azért falom a lapokat, füzeteket, könyveket, a végére biztosan legalább kettővel nagyobb lesz a fejem, mint eddig volt.

A napokban megnéztük Ágival az adventi vásárt a Vörösmarty téren, hihetetlenül jó volt, nem tudom, hogy volt-e már ilyen jó kedvem. Nagyon átjött a hangulat, nem voltak sokan, jó idő volt, szólt a zene és minden nagyon tetszett.

Könyv könyv hátán

Régen sokat olvastam. Szinte minden szabad percben egy könyvvel a kezemben mászkáltam. A korai gimis években szinte sporttá vált. Pörgettem a lapokat, heti két Jókai regényt olvastam el. Talán húsznál is többet sikerült átrágni. Hosszú realista leírások, remekül lehet tanulni belőlük és szókincsnek sem utolsó. Végülis máig ebből élek. Szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt. Régebben mindig az otthoni könyvespolcról, vagy az iskolai, városi könyvtárakból szereztem be a betevőt. Amikor már elkezdtem pénzt keresni, zenéléssel, munkával, egyre többször fordultam meg a könyvesboltban. Délutánonként a pápai Anna könyvesbolt polcait böngésztem, szinte mindig találtam egy-egy érdekes művet. Volt bőven tudományos, szépirodalom, könnyed, nehezebb.

Az utóbbi években sikerült mindig túlterhelni az időbeosztásomat, mostanában már egy percre másfél percnyi elfoglaltság jut. A két egyetem, a több munka(hely) és a folyamatos megbízások mellett sajnos fájón ritkán jut időm leülni és elővenni az aktuális olvasnivalót. Ha könyv van nálam, az általában tankönyv, amire sajnos szintén nem jut elég időm. Talán sokat markolok és keveset fogok, de azért úgy érzem, hogy folyamatosan lépek előrébb egyet-egyet, még ha ez néha nagyon kaotikusnak és erőltetett menetnek is tűnik.

Az elmúlt időszakban találtam néhány nagyon jó könyvesboltot és a különböző aukciós oldalakon is rendszeresen előfordulok. Ennek eredményeképp néha egy szatyorra való írással jövök haza. Egyszer sikerül hárommal… Az olvasásra váró listának a jelenlegi tempóban talán 10 év alatt érnék a végére. Egyrészt nagyon örülök, hogy szépen gyarapodik a könyvtáram. A másik oldalról nézve viszont kevésbé örvendetes tény, hogy ez egy igen jelentős befektetés. Később minden bizonnyal megtérülne tudásban, addig viszont Trabantok és Wartburgok ára áll a polcomon. A sok új könyvvel talán a rengeteg munkát és elfoglaltságot próbálom kompenzálni, de most már akkor is kezd sok lenni.

Több erősen tőkeigényes projekten dolgozom, például a januári gambiai túra. Nehezen fér össze a pénztárcámmal, hogy átutazom a Szaharát és közben egyre több cuccal töltöm meg a polcot, szobát, folyosót. Ezért úgy döntöttem, hogy kicsit kiürítem a raktárat és eladok néhány kazalnyi értékes, értékesnek tűnő, vagy éppen bájosan értéktelen dolgot. Íme a lista, egy részét már fel is töltöttem. Düböröghet a gazdaság.

Mostanában kevesebb időm jut a blog frissítésére. Sűrűsödnek az afrikai úttal kapcsolatos teendők, napközben fesztiválozunk, éjszaka dolgozunk. Tegnap készült el a logónk, valamint végre befejeztük a fesztiválokra vágott videókat is.
Újabb domainnel bővült a paletta, az utazás honlapja ezentúl ezen a címen is elérhető:

www.AfricaTrophy.com

Jelentkezés véglegesítve

Igen, megvan! A kultúrantropológia lesz az első helyen. Nemrég azon gondolkoztam, hogy mindig sikerül a hosszú nevű szakokra jelentkezni. Ha marad a trend, kétoldalas névjegykártyát kell majd csináltatnom.

Szóval irány Miskolc. A leírások alapján jó, az érdeklődési körömbe vág, hasonló dolgokkal foglalkozom évek óta. Illik hozzá a Fair Trade, Gambia, Afrika, stb.

Az őszi félév tömény lesz. 6 tárgy a Közgázon, 8-10 tárgy Miskolcon. Majd egy rövid vizsgaidőszak után indulunk Afrikába. Yes we can!

A júliusi nagy út

Délelőtt boltan voltunk Bandival, végig azon rágódtunk, hogy a fenébe is, nagyon el kéne már menni néhány napra a világba. Elhatároztuk, hogy összeszedjük a paramétereket nekiállunk jegyeket nézni és befizetünk az első járatra, ami megfelel.

A specifikáció:

• Fapados járat
• Európán belül bárhova
• Irányonként illetékkel a maximális ár 7000 Ft
• 1, esetleg 2 éjszakát kell maradni
• Ne ütközzön vizsgával

Majdnem elcsábultunk egy római túrára, de kiderült, hogy az üti az egyik vizsgát. Végül a Wizzairnél foglaltunk Párizsba. 1-én délután kimegyünk, 3-án vissza.

Mihelyt átutaltam az árát, csörgött Peti, hogy akkor mi lesz az Afrikás kocsival. Úgy döntöttünk, hogy lemondunk az itthoni, saját névre írt gépről, sajnos aránytalanul magasak a költségek ahhoz, hogy utazzunk vele bő két hetet. Ráadásul a vételár sem alacsony. Helyette elmegyünk Angliába és ott veszünk egy jobbkormányos terepjárót az itthoni ár töredékéért. Átírás helyett egy teljes körű meghatalmazással fogjuk használni. Kint úgyis eladjuk és repülővel jövünk haza.

Szóval 1-én megyünk Párizsba, majd 3-án az éjszakai Eurolines busszal átmegyek Londonba és onnan már remélhetőleg a kocsival jövünk haza.

Elkezdődött...

Mármint a vizsgaidőszak. Idén korábban van a vallatás, mivel a szünetben felújítják a főépületet. Ez egyrészt nagyon jó, mert június elejére már szabadok leszünk, másrészt kevésbé szerencsés, mert néhány tárgyból jól jött volna még néhány hét. 12 tárgyat vettem fel, 4 már megvan, 8 maradt. Ebből 4 meglesz még a héten, 2 pedig jövő héten. Utána már "csak" a matek és a számvitel lesz hátra. Ezekből mindenképpen át kell menni, ideje nekiállni komolyan készülni. Tegnap vettem két karton energiaitalt, kinéztem egy kétnapos felkészítőt, letöltöttem és beszereztem a teljes tananyagot. 3 hajtós hét következik.
Mihelyt vége a vizsgáknak, back to business és folytatódik tovább a pénzgyűjtés a gambiai útra.

Forgattunk, dolgozat dolgozat hátán, fordítások

Ajj, már öt félkész blogposzt van, a napokban befejezem és jöhet is ki.

Szorgos heteket tartok, három héten belül vége a félévnek, ilyenkor 8-10 tantárgyból kell házidogát, beadandót készíteni. Megy a kreatív éjjel-nappal. Tegnap rövidfilmet forgattunk, jól felbolygattuk a belvárost. Rengetegen jöttek oda hozzánk, hogy mi a fenét művelünk. Sokan fotóztak, remélem, hogy néhány blogon megjelenünk. Hogy miről és mit forgattunk, az kiderül, mihelyt elkészülök a vágással. Szerda, esetleg csütörtök.

Ezek mellett megint több fordításon dolgozom egyszerre. Teher alatt nő a pálma, na. Még mindig tart az ArmA projekt, ezen ősz óta dolgozunk. A fejlesztők a napokban készültek el vele, mi is már az utolsó simításokat végezzük. A háttérben készül a Ghostbusters is, bár ennek a megjelenése még odébb van. A Trainzt sikeresen befejeztük, előbb-utóbb a polcokon fog landolni.

Elkészült a két Bagaboo táskám, nagyon jók lettek. Az egyik fekete és a közepén egy Fair Trade logó van. A párja pedig egy övtáska, amit a gambiai zászló színeiből állítottam össze. Mihelyt időm engedi, posztolok róluk fotókat.

A vizsgaidőszak úgy általában laza lesz. Két nehezebb akadály van. A fő mumus a matek, amit mindenképpen teljesíteni fogok ebben a félévben. Keep the fingers crossed, fel kell kötni a gatyát, nagy a tét. Hasonló kategória a vezetői számvitel. Úgy magában egyik sem gonosz, viszont rá kell szánni 1-2 hetet, hogy stabilan meglegyen.

Az Afrika projekt halad a rögös úton, minden elkészült fordítással egyre közelebb jutok a célhoz.

A végén következzék egy kép a tegnapi forgatásról. Hamarosan közzéteszem a végleges videót. Addig is lehet tippelni, hogy mi volt az üzenetünk és a célunk.

Egy év vége

Aranyból kiváló. Sorozatból is jó név. Jó eséllyel ez az egyetlen olyan születésnapom, amikor négy, egymás utáni természetes szám szorzatát ünnepelhetem. 1*2*3*4=24.

Nézzük, mi is történt az előző óta.

• Elindult a Budapest – Banjul projekt. Februárban megyünk Afrikába
• Elkészítettük és útjára indítottuk a Gambia kiállítást, ami a napokban nyílik a hetedik helyszínen. Több városban, összesen legalább 15 alkalommal tekintheti meg a nagyérdemű
• Én lettem a Média- és Marketing Intézet rendszergazdija, az Intézet és a három tanszék jelenlegi honlapja az én munkám
• Ismét elkészítettünk egy rakás fordítást, ezúttal már leginkább hivatalos formában. A boltokban egyre több játék kézikönyvében találhatjátok meg a nevünket
• Jelentkeztem kommunikáció/kultúrantropológia/nemzetközi tanulmányok szakra. Nyárig kitalálom, hogy melyik legyen
• Alig 60 kreditre vagyok a diplomától. Néhány tárgyból szorul a hurok és csúszom is, de már látom a végét
• Elkezdtem írni a szakdolgozatot, szintén Gambia
• A hobbim lett a munkám. Azzal foglalkozom, amit szeretek csinálni. Az ezzel keresett pénzből fogom finanszírozni a jövő tavaszi utazást
• Fair Trade Fair Trade hátán. Önkéntesség, előadások, kapcsolatok, feelgood, utazás, minőség

Gyere 24, toljuk megint néhány méterrel előrébb a biciklit.

Climbing the ladder is sometimes hard

Hajtós hetek vannak. Több projekt egyszerre. Fordítás, vizsga, zh, munka. Needz a nap. Hétvégén kivettem két nap szabit, az jó volt. Szombaton pedig a csajokkal házidolgozatot írtunk. Az is jó volt. Most ismét munka, s kacagás. Csütörtökön matek zh, nagyon fontos. Pénteken fordítok, hogy mehessek Afrikába. Szombat-vasárnap szabadságra megyek. Megpróbálom úgy szervezni a dolgokat, hogy legalább a hétvége üres legyen. Nem hagyom, hogy megegyen a munka és a feladat. Szeretnék írni a Gettómilliomosról, a János-hegyről, az új hangalakról, a bringázásról. De nem, erős leszek, legyen első a tanulás.

És most el, várnak az integrandusok.

Januárban irány Afrika

A hétvégén sokat rágódtunk a projekten. Most már biztos, hogy megyünk, legalábbis az elszántság egyre nagyobb. A csapat is kezd végleges formát ölteni, az első kocsi személyzete megvan. A következő néhány hétben eldől, hogy lesz-e második kocsi is és hogy abban kik fognak utazni.

Úgy döntöttünk, hogy nem a Budapest-Bamakóval megyünk. Beteltek a Kaland kategória helyei, a Versenyre pedig kocsinként 1 millió a nevezési díj és az út is jóval kötöttebb. A kötöttségeket pedig nem szeretjük, ó ifjonti hév. Jóval olcsóbb így, mintha a B2 útvonalán mennénk. A kocsin vámrendszám lesz, az alkatrészeket megpróbáljuk kéz alól és támogatók útján beszerezni.

Ami biztos:
2010 január havának utolsó hetében (rövidítünk a vizsgaidőszakon) lóra pattanunk és irány Afrika! A terveink szerint mindentől függetlenül fogunk utazni, bele a nagyvilágba. A jelenlegi állás szerint az úticélunk Gambia. Itt eladjuk a járműve(ke)t és repülővel/vonattal hazajövünk.

Találkozunk Afrikában.

Ljubljana, Enlarging Fair project, 1. nap

A héten Szlovéniában vagyok, tegnap jöttem. Fair Trade konferencia, a mostani fő téma az oktatás. Az Enlarging Fair része, hat országból jöttünk, mindenki beszél a saját tudományáról és hallgatja a többiekét. 10 óra volt a vonat, hosszú volt, de legalább nem késett és tiszta volt. Ma volt a nyitónap, bemutatkoztak a részt vevő szervezetek, mindenki beszámolt az eddigi tevékenységéről és gyakorlatban is bemutatta egy specifikus oktatási eszközét. Nálunk ez a szegénységi kör volt, majd elmeséltem a Gambia kiállításokat, mint az informális tanulás egyik lehetőségét.

Hat nap vegetáriánus életmód, eddig (a sonkát és a szalámit kivéve) bejött. Este vega menü volt, holnap pedig egy ilyen étteremben vacsorázunk.

Reggel az itteni Oktatási Minisztériumba megyünk, a zöld közbeszerzésről és a méltányos kereskedelemről lesz szó.

Délelőtt sikerült fotózni a belvárosban, ha hazamegyek, feltöltöm a teljes anyagot a szokásos Flick tárhelyre.

 

 

Végszó, függöny, visszavissza, meghajlás.
Igyekszem folyamatosan jelentkezni és a jövő hétre tervezek egy részletes beszámolót.

Be fair.

Jövőkép 2.0

Erről már elmélkedtem egyszer, sőt, talán kétszer is. Most jöjjön egy másik elgondolás.

Januárra meglesz az összes tárgy, tavasszal megvédem a szakdolgozatomat és kapok egy papírt, amiben a rendkívül hangzatos "BA Közgazdász, kereskedelem és marketing alapszakon, nemzetközi marketing szakirányon" nevezetű szakma fog szerepelni. Tanulni jó. És mi amúgy is a "life-long learning" közepében élünk, soha nincs megállás. Az egyes iskolák nem kész emberré tesznek, hanem felkészítenek a következő képzésre. Örök körforgás, ami egyre mélyebb területek felé visz és egyre szofisztikáltabbá válik. Elő kell venni a sztoikus elfogadást és tolni az igát ahelyett, hogy az ránt magával.

2010. - Marketing BA

2009. ősz - Kultúrantropológia, államilag finanszírozott, levelező képzés, Miskolci Egyetem

2011-től - Marketing mesterképzés

2013. - Kultúrantropológia BA

2013-tól - Kommunikáció és médiatudomány mesterképzés, és/vagy kultúrantropológia mesterképzés

Utána talán PhD?

Így röpke 6-7 év múlva 3 egyetemi diplomám lesz/lehet/lenne. Viszont ez kizárja a teljes munkaidős állást, a saját vállalkozás létrehozását és intenzív fejlesztését, valamint a világot bejárós kalandozásaimat. Lesz időm bőven elméleti Fair Trade-ezni, viszont a gyakorlati megvalósítás még várat magára néhány évig. Az egésznek feltétele az, hogy mellette valahogyan tudjak rendszeresen pénzt keresni úgy, hogy ne szoruljak hitelre és ne otthonról kelljen hoznom a mindennapi betevőt. Járni kell az utat, egyre előrébb és egyre feljebb. Előbb-utóbb csak eljutok oda, ahol már elégedetten mondhatom, hogy igen, megjöttem.

Ismét BP, hacking again

Délután visszajöttem, továbbra is a honlapon dolgozom. Már majdnem elkészültem vele, még néhány órányi kellemetlen adatbevitel és lényegében ennyi volt. Persze csak az a része, amit már megkaptam. Még várok néhány PR szövegre, bemutatkozóra. Hiányzik pl a fogadóórák listája, a tantárgyakkal is vannak gubancok.

Az egyetlen dolog, amivel még nem sikerült kibékülnöm, az az, hogy nincs php futtatási jogom. A hosszú, ismétlődő listákat sokkal egyszerűbb lenne így megjeleníteni és megspórolnék jónéhány óra html bohóckodást. A stíluslappal továbbra is vannak kínjaim, sok az ütközés a gazdarendszerrel. Ráadásul néha csinál olyat, hogy ugyanaz a tartalom frissítés után máshogyan jelenik meg. CMS rulez, na.

Budapest-Banjul helyzetjelentés

Véget ért a vizsgaidőszak, kezdődik az idei év nagy projektje, a Budapest-Bamako-Banjul túra. Idén diplomázom, van még egy nagy adag tantárgyam, de szorítok időt az utazásnak is, biztos vagyok benne, hogy meg tudom csinálni.

Másfél hét múlva meglesz a két új domain, az egyik alatt az út blogja, a másikon pedig a Fair Trade lakik majd.

Eddig 200 ezer Ft-ot gyűjtöttem a költségekre, őszig még 500 ezerre biztosan számítok. Ha mindenki beledob 700 ezret, azzal már megvan a költségeink 75%-a. Mindenképpen pályázunk majd, van több támogatási keret, ami a fiatalok projektjeit támogatja.

Mihelyt összeáll a végleges csapatunk, elkezdem felkeresni a korábbi érdeklődőket, volt néhány nagyon érdekes ötlet és felajánlás.

A mai napig a szükséges anyagi háttér 3%-át sikerült összegyűjteni.

A Szahara vár, már úton vagyunk.

Update

Elindult ez az év is, az alkalmazás teljes processzoridővel fut. Még néhány nap van a vizsgaidőszakból. Még van hátra néhány tárgy, de már teljesen belefáradtam. A jobb/izgalmasabb/érdekesebb tárgyak mind simán sikerültek elsőre, viszont az általam kevésbé jónak/izgalmasnak/érdekesnek titulált kurzusokkal most is (mint mindig) gondok vannak. Most már biztos az őszi féléves jutalomjáték, visszatapsolnak még egy körre. Ez olyan sír/nevet helyzet. Nevet, mert lesz egy egész évem a szakdolgozat megírására és végre talán sikerül összehoznom a könyet is, amit egy ideje tervezek. Nem kell őrült tempóban tanulni és több időm jut az egyéb projektekre.
Sír, mert ismét egy év csúszás. Az egyetem pedig továbbra is nagyon drága, főleg a járulékos költségei miatt.

Folyamatosan dolgozom a Marketing Intézet új honlapján, a váz már nagyjából készen van, most az adatokat töltöm fel. Néhány hét és élesítjük, szerintem jó lesz.

A hétvégi Fair Trade képzés a vizsgák miatt egy héttel később lesz. Így kicsit borul az időbeosztásom, viszont kényelmesen fel tudok készülni rá. Vállaltam egy demo tanítást Fogyasztói szokások címmel.

Még másfél hét és meglesznek az új domainek. Az egyik a következő nagy afrikai túrám honlapjának ad helyet, a másik pedig egy, a fair trade-hez közeli cím lesz. Ezt elsősorban mailcímnek fogom használni és átirányítom a Szövetség weblapjára.

Az afrikai út pénzgyűjtő projektje egyelőre sajnos a legalacsonyabb prioritáson fut. Jövő héten már kezdődik az új félév, nincs idő mással foglalkozni. 45 kreditet vettem fel, ezek mellett kell összeszedni a rám eső kb 2 millió Ft-ot. Össze lehet hozni kevesebből is, viszont amennyiben lesz rá lehetőségem, szeretném hazahozni és a saját nevemen megtartani az egyik autót, később ezzel mehetünk a fesztiválokra, rendezvényekre. Jól mutat a kávézós-teázós sátor mellett egy sivatagra felkészített, telematricázott fair trade-es kocsi.

Hétvégén megnyitottuk a 4. Gambia kiállítást, a helyszín ezúttal Székesfehérvár. Február utolsó heteire tervezem az ötödiket, szintén Fehérváron. Innen Szerencsre mennek tovább a képek.

Tavaly 112 blogpostot sikerült összehozni, idén igyekszem aktívabb lenni.

MSc, semmi, vagy PHD?

Még mindig ez a fránya továbbtanulás. Pedig lassan dönteni kell.

A BSc már előbb-utóbb meglesz. A lehetőségek:

- Varázsolok némi kezdőtőkét és indulhat a saját cég

- MSc, államilag finanszírozott, BCE, legalább 2 év, utána pedig varázsolok némi kezdőtőkét és indulhat a saját cég

- MSc, államilag finanszírozott, BCE, majd PHD, összesen még legalább 4-5 év. Viszont utána doctor of marketing leszek

- MSc, fizetős, IBS, vagy BCE, 2 milliós tandíj, 1-2 év

Azt is el kell még döntenem, hogy nekiálljak-e most a második szaknak (kantró, vagy kommédia), vagy inkább toljam a marketinget és hagyjam meg a specializálódást 5 évvel későbbre.

Corporate területen előny az MSc, vagy MA papír, magasabb a paygrade. Saját cégnél talán a tapasztalat fontosabb és az idő. A PHD elsősorban trófeának jó, nem nagyon tudom elképzelni a következő néhány évtizedet az oktatási szektorban. Esetleg óraadóként, néha.

Ha meglenne a kezdőtőke a tervezett vállalkozáshoz, már most belevágnék. Bár valamennyit össze lehet szedni 1 év alatt. Ez talán elég a minimális induláshoz, viszont utána az első néhány évben 24/7 ezen kell dolgozni, akkor biztosan nem jut elég idő az egyetemre. Ha a doktori iskolát választom, akkor 30 évesen leszek pályakezdő fiatal.

Na, erre varrjak gombot.

Levelező képzés? Vagy 18 iskolaév után még mindig nappali?

A nappali képzés egyre inkább önmaga paródiája. Napi néhány órát ülök az kontaktórákon, a leglehetetlenebb időpontokban, sokszor 5-6 óra üresjárattal (szóismétlés FTW). Az egyes alkalmak teljesen komolytalanok, sajnos alig akad félévenként 1-2 olyan tárgy, ahol a tananyag és az oktató is egyaránt kiváló és érdemes bejárni, mert érdekes és sokat ad. A többi viszont... sajnos néha már-már a szánalom határát súrolja. Ezzel nem az egyetemet akarom lehúzni. Talán nem is tudom, hogy ki, vagy mi a felelős ezért. A Corvinus az ország egyik legjobb hírű egyeteme, rengeteget tesznek a minőség fenntartásáért. Ám néha azt érzem, hogy sok kurzus csak azért van, mert már csak ezzel sikerült feltölteni a maradék krediteket. Alibi- és indokolatlan tárgyak, amik mérföldekre állnak tőlünk, megsavanyodott oktatók tartják elavult és a valóságtól messze elrugaszkodott könyvekből.

Ezért döntöttem úgy, hogy a második képzésemre levelező munkarendbe fogok jelentkezni. Ez azt jelenti, hogy nem kell napi szinten ott lenni; a kontaktórák tömbösítve, néhány hetente, vagy havonta zajlanak. Így marad idő dolgozni, élni, fejlődni, karriert építeni és nem leszek az egyetemre láncolva. Tudom, hogy az eszményi egyetemista egész nap a suliban ül és nagy élvezettel fogyasztja a könyvet. Viszont már nagykorú iskolás vagyok, azaz ez a 18. évem a 'világot jelentő padok' mögött. És még mindig évek vannak hátra. A teljes munkaidős diákságtól kezd csömöröm lenni, sok más dolog felé húznék, több dologgal is foglalkozom az egyetem mellett.  Az idő gyorsvonatként robog tova és már másra is szeretnék időt szánni. Jelenleg jó sztahanovistaként nappal a suliban ülök, délelőtt önkénteskedem, délután fordítok, este írok, éjszaka blogot szerkesztek, délben olvasok, uzsonnaidőben pedig szórakozom. Jó lenne már komolyabban is a munkáimmal foglalkozni, annyi jó ötletem van, amit szeretnék megvalósítani.

Szóval levelező. A legtöbb helyen ez azt jelenti, hogy kéthetente pénteken és szombaton van az oktatás. Azaz félévente hét alkalom. Ez bőven belefér, főleg, ha nem kell túl messze utazni. Arra viszont gondolnom kell, hogy ha megyek tovább mesterképzésre, azt is levelezőn szeretném végezni és így fennáll az esélye, hogy a két egyetem kiüti egymást. Ám ha ezeket össze tudom egyeztetni, lényegében három, vagy négy diplomám lesz, már amennyire külön diplomának lehet tekinteni egy bsc és egy msc oklevelet. Engedtessék meg nekem mégis, hogy külön diplomának számoljam, mivel mindegyik az életnek egy eléggé más területéről lesz. Nemzetközi marketing bachelor, érdekes bölcsész bachelor, valami egzotikus master, a jelenlegi terveim szerint afrikanisztika, végül egy közgazdász master.

Mivel most sem hirdették meg az afrikanisztikát, még mindig nem tudom, hogy mi lesz az afrikanista képzés előfeltétele. Egyelőre a kommunikáció és médiatudomány, kulturális antropológia és esetleg a nemzetközi tanulmányok szakokon gondolkodom. A nemzetközivel lehet, hogy sok a meló, antropológia csak Miskolcon van, kétheti időbeosztással, míg kommunikációt találtam máshol is. Van még egy titkos favoritom, a társadalmi tanulmányok. Ez van Veszprémben is, ami legalább viszonylag közel van. Ennek a szaknak is nagyon tetszik a leírása, jól kiegészíteni a mostani tevékenységeimet.

A jelentkezési határidő 2009. február 16.

Time will tell.

Felvételizem, harmadszor

Ismét elkezdődött a jelentkezési időszak. Ma nyílt meg az e-felvételi rendszer, ideje regisztrálni.

Nagy gyakorlatom van már a dologban, elvégre harmadszor teszem mindezt. Ám ezúttal egy második képzésre jelentkezem. A Közgázon fizetősön vagyok, így még van egy rakat állami félévem. Most valami olyat keresek, amit könnyű elvégezni és utána mehetek róla tovább, amerre szeretnék. Egyelőre az afrikanisztikán gondolkodom, mint lehetséges mesterképzés.

Mindenképpen ALÁ, azaz államilag támogatott, levelező alapképzés kell. Lehetőleg olyan, amit le tudok rendezni augusztusban és októberben. Azaz nem kell kéthetente, vagy hetente utazni.

Előzetes jelöltjeim: kultúrantropológia, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok.

450 pontom van, ennek elégnek kell lennie szinte bárhova.

No, kezdődjék a böngészés.