Elég!

Elég volt, vége! Kitűztem a célt: ha júniusig nem sikerül előteremtenem 800 ezer forintot egy kocsira és normális, stabil életvitelhez; vagy egy olyan munkát találnom, ami ezt biztosítani tudja, én bizony lelépek innen. Elegem van az itteni viszonyokból. 17 év tanulással még lényegében egy fillért sem kerestem. 23 éves leszek, az egész család rommá dolgozza magát és így sem sikerül előrébb jutni. Diploma nélkül ebben az országban fiatalként emberhez nem méltó bért lehet előteremteni. A diploma pedig még mindig a távoli jövőbe veszik, a szokásos "évek múlva" van állandóan.
Amennyi pénzből néhány éve nagyon jól kijöttem, most lényegében arra elég, hogy csütörtökön már a vonatjegy árát kell számolgatnom, nehogy meglepődjek. Szórakozás? Igényes helyen sajnos esélytelen. Vagy bulizok egy nagyot, vagy karácsonyi ajándékot veszek. Elég volt, vége!
Júniusig megpróbálom visszafogni a mehetnékemet; viszont ha akkor is ugyanitt fogok toporogni, veszem a repülőjegyet és viszlát balkán! Elutazok egy fejlett országba, ahol emberi béreket adnak és ezért emberi életmódot lehet folytatni és nincs állandó létbizonytalanság.
Szép dolog a hazafiság, de az, hogy 3 év alatt sok élelmiszer ára megduplázódott, megháromszorozódott; az, hogy a táv- és tömegközlekedés 10 év alatt megtízszereződött, nálam bizony nem fér bele a fejlett ország fogalmába. Lassan már többet kell fizetni az államnak, mint amennyi itt marad. Tilos a többszörös adóztatás, de a leadózott bérből vásárolunk, ami után áfát fizetünk, meg jövedéki adót. Francokat, elfajzott egy hely ez.
Júniusig 6 hónap van. Ha nem tudok előrébb lépni, akkor viszlát!