szombat, március 08, 2008

Notebookra vadászom

A mostani notebookom sajnos kezd kiöregedni a versenyképes kategóriából, a mindennapi munkához szükségem lenne egy korszerűbbre.

Ezt három és fél éve vettük, mostanra egyre sűrűbben fogyasztja a merevelemezeket, az akku üzemideje néha eléri a 40 percet és az aktuális programok futtatsánál erős kompromisszumokat kell hozni. Az új videoformátumokat nem bírja el, az új játékok pedig a távoli homályba vesznek.

Állandóan azon rágódom, hogy honnan lesz rá pénzem; ez elég kemény diónak tűnik.

Hardverigény:
12,1'' kijelző, hogy sokáig bírja jegyzetelés közben és hordozható legyen
Core2 Duo processzor - alacsony fogyasztás, korrekt teljesítmény, minimális hőtermelés
2GB RAM - ennyi ma már alap, hiába melegszik és eszi az áramot, a gyors működéshez szükség van rá
8 cellás akku, legalább 4400 MhA teljesítménnyel. Remélhetőleg kibír 3 80 perces órát, de megfelelően beállítva a teljesítményt talán még tovább is működik egy feltöltéssel
Lehetőleg önálló memóriával rendelkező vga egység. A rendszermemóriát használó integráltak elég lelombozó teljesítményt nyújtanak, még a 3-4 évvel ezelőtti 3D-s alkalmazások futtatása is komoly kihívást jelent.

Az ár pedig legyen minél közelebb a 15000 forinthoz.

Találtam egy Acer notebookot, ami a processzort kivéve megfelelne. Ebben Pentium dual core van, fele akkora gyorsítótárral és harmadával alacsonyabb adatátviteli sebességgel. Most ez bruttó 206000 Ft.

Az MSI kínálatában is van egy szimpatikus modell, ebben sokkal gyorsabb processzor, 250 GB-s merevlemez van és egy x3100-as videokártya is belefért a dobozba. Az ára bruttó 267000 Ft.

Az egyetem mellett egyelőre nem találtam jól fizető munkát. Na jó, igazából semmi olyat nem találtam eddig, amit korrekt bért fizetne nem megalázó munkáért cserébe. Pakolnék én éjszaka mosóport is, de nettó 200-240-es órabérért, ráadásul éjszaka kizárt, hogy elvállaljam.

A diákhitel is egy opció, itt félévente 200 ezer forint a plafon, ha ezt felvenném, még mindig össze kell szednem 70 ezret és akkor ugyanúgy nem oldódnak meg a mindennapi pénzgondok.

Tehát továbbra is gőzerővel dolgozom az ügyön, a fordításokhoz és a hatékony jegyzeteléshez mindenképpen szükségem van az új gépre.

Mellesleg egyre csábítóbb a kanadai vízummentesség. Vajon mi lenne, ha fognám az útlevelemet és egy szép napon végleg elköszönnék ettől az országtól? Unom ezt a nyomorult helyzetet és ha ez az ország nem képes megszülni a megoldást, akkor én bizony mennék innen, amíg lehet.

Tudom, hogy addig nyújtózzak, amíg a takaróm ér, de egyre inkább kicsi ez a kurva takaró és tudom, hogy sokkal többre is képes lennék, de valami mindig közbeszól és állandóan vissza kell lépnem néhány lépést.

1 megjegyzés:

szivar írta...

Hehehe. Ismerős szitu. Kellene ez is, meg az is, meg amaz is, de mind muszáj lenne a napi életvitelhez, a fennmaradáshoz... Csak nincs pénz rá. Bármennyit is gürizik az ember, nem is lesz reá pénz, mert izé...