szombat, október 30, 2010
hétfő, október 18, 2010
Dizájn center
Ideje volt már kicsit helyretenni az oldalaimat.
A blog új témát kapott, az előző fakó után kellett már némi szín bele. Tetszik?
+ a lukacs.eu eddig a blogra volt irányítva. Ez is megváltozott, ezentúl a kezdőoldal a flavors.me névjegyes oldal lesz. Az arculaton még majd finomítok és hiányzik pl a facebookos like gomb is.
Na de mindent a maga idejében, először jöjjön a szakdoga.
Back from Berlin
Tegnap jöttem vissza Berlinből, nagyon jó volt. Egy Fair Trade konferencián vettem részt, a hivatalos neve makeITfair Youth Round Table 2010.
Röviden: nagyon állat volt.
Hosszabban: ha majd lesz rá időm és energiám, szeretnék valamivel bővebben is beszámolni róla, egy sor nagyon hasznos témáról beszéltünk és nagyon jó arcokkal ismerkedtem meg. Hogy mikor írok róla… Először kikúrálom ezt a kis lázas nyavalyát, majd pár nap múlva leadom a szakdogát és közben dolgozom is, látástól mikulásig. De nem panaszkodom, a szokásos “néhány hét és lazább lesz” időszak van. Már megint
Amúgy nagyon megérte elmenni, nagyon hálás vagyok a lehetőségért és a meghívásért. Sokat tanultam és különben is, szerettem volna újra repülni. A repülés (legalábbis számomra) a helyváltoztatás egyik legizgalmasabb módja, szóval minden alkalom egy nagy élmény.
Videó a felszállásról:
Felszállás Ferihegyről
Fotók:
És most nyomás pihenni, mert így sosem leszek kész…
kedd, október 12, 2010
Interjú a 2004-ben érettségizett Lukács Zoltánnal
http://papairefi.blog.hu/2010/10/11/interju_lukacs_zoltannal
1. Kérlek, hogy mutatkozz be röviden (honnét jöttél, mikor jártál ide, hol és mit tanulsz).
Korsós tanár úr osztályában érettségiztem, az első hatosztályos évfolyamon. Székesfehérvárról érkeztem a Refibe. A tizedik osztályt a németországi Europäisches-Ungarisches Gymnasiumban végeztem, Németországban. A Refi után az ELTE informatikai karára kerültem, itt programtervező matematikus szakra jártam. Bár nagy lelkesedéssel vágtam bele, egyre erősebb volt az érzés, hogy nem a helyemre kerültem. Másfél év után váltottam és a Budapesti Corvinus Egyetemen folytattam tanulmányaimat, kereskedelem és marketing szakon, nemzetközi marketing szakirányon. Jelenleg itt végzős vagyok, már a szakdolgozatom utolsó simításai következnek. A Közgázzal párhuzamosan, tavaly óta a Miskolci Egyetemre is járok, itt kulturális antropológia szakon hallgatok.
Jelenleg fordítóként és a vezetőség tagjaként a GameHunter Team fordítócsapatban (www.gamehunterteam.hu) tevékenykedem. Mellette a szakmai gyakorlatomat töltöm a Corvinus Egyetem Marketing Intézetében (marketing.uni-corvinus.hu), valamint tolmácsként dolgozom az Indiai Pálmalevél Kéziratok Kutató Szövetségében. (www.palmalevelek.hu) Szabadidőmben a Fair Trade Méltányos Kereskedelem Szövetségnél (www.fairvilag.hu) önkénteskedem.
2. Mivel foglalkozik a GemeHunter Team?
A gimnáziumból kikerülve szembesültem azzal, hogy az angol nyelv ismerete nélkül rendkívül nehéz érvényesülni. Bár korábban nem tanultam angolul, elkezdtem szabadidőmben számítógépes játékok fordításával foglalkozni. 2004 őszétől már a GameHunter szoftverhonosító csapat tagjaként tevékenykedtem. A fordítás az évek során jóval fontosabb lett számomra, mint egy délutáni kedvtelés. Idővel feljebb kerültem a „ranglétrán”, hamarosan már a csapat vezetésében tevékenykedtem. Mára a GameHunter berkein belül több mint 100 játékot fordítottunk le, ebből több mint 30-ban jómagam is részt vettem. A hobbi munkáink ingyenesen letölthetők a weboldalunkról, valamint már negyedik éve folyamatosan vállalunk hivatalos megbízásokat is. Ha a játékos ma bemegy egy számítógépekkel foglalkozó üzletbe, vagy egy hipermarket informatikai részlegére látogat, az ott látható, magyarul megjelent játékok egy része hozzánk kötődik.
3. Hogyan kerültél Gambiába?
Régi álmom volt eljutni Gambiába. A programozói tanulmányaimat részben emiatt szakítottam félbe. Reméltem, hogy ha behatóbban tanulmányozom a gazdálkodástudományokat és a marketinget, valamint igyekszem elvégezni a fejlődő országokhoz kapcsolódó tárgyakat, talán közelebb kerülhetek ehhez az aprócska, nyugat-afrikai országhoz. Bíztam benne, hogy létezik valamilyen alternatív modell, vagy kereskedelmi rendszer, ami nem a multinacionális óriáscégekről és a legfejlettebb országok profitjáról szól. Így akadtam rá a Fair Trade-re, azaz a méltányos kereskedelemre.
4. Miről szól a Fair Trade?
Ez egy olyan kereskedelmi rendszer, ami a fejlődő országok termelőit igyekszik segíteni. A részt vevők a lehető legjobb minőségű termékeket gyártják, törekednek a fenntarthatóságra. Munkájuk során számos olyan szabályt és alapelvet tartanak be, amik nélkül korábban kizsákmányolták őket és sokszor emberhez nem méltó körülmények között dolgoztak. A Fair Trade termelőknél nincs rabszolgamunka, a termelők normális körülmények között és behatárolt munkaidőben dolgoznak. Tiltott a gyerekmunka, a lehető legkevesebb vegyszert használják, sőt, törekednek a biotermelésre, továbbá számos hasonló elvet vallanak a magukénak. A szövetségbe folyamatosan keresünk önkénteseket. Aki szeretne hasonló területtel foglalkozni, részt venne a méltányos kereskedelem eszméjének népszerűsítésében, vagy szívesen eljönne a legnagyobb fesztiválokra, vagy felkeltette az érdeklődését, esetleg hasonló témakörben publikálna, örömmel várjuk a jelentkezését a szövetség honlapján. (www.fairvilag.hu)
A magyar Fair Trade szövetség önkénteseként megvalósult a régi álmom és 2007 nyarán néhány hetet Gambiában tölthettem. (toastedingambia.blogspot.com) A kint tapasztaltak és az utam iránti érdeklődés arra sarkallt, hogy tanulmányaimat továbbra is ezen a területen folytassam és amikor csak tehetem, ezzel foglalkozzak. Emiatt kezdtem el az antropológia szakot, illetve a Közgázon a nemzetközi marketing szakirányt. A diplomamunkámat Gambia országimázsáról és az imázs magyarországi fejlesztésének lehetőségeiről írom. Önkéntesként azóta számos eseményen vettem részt, több konferencián jártam hallgatóként és előadóként egyaránt. Legutóbb a Pécsi Tudományegyetem Ökonapján tartottam előadást. A méltányos kereskedelem eszméjét tanulmányozva eljutottam Görögországba, Svédországba (az Európai Társadalmi Fórumra), valamint Szlovéniába is. A hétvégén Németországba indulok, itt egy olyan konferencián veszek részt, aminek az információs technológia, az IT méltányossá és zölddé tétele a témája. Itt a részben természetbarát anyagokból készült, ún. „zöld” mobiltelefonok népszerűsítésére dolgozunk ki marketingstratégiát. (www.makeITfair.org)
A Gambiában készült fotóimból, valamint egy antropológus önkéntes és egy sajtófotós képeiből 2008-ban létrehoztunk egy fotókiállítást. A tárlat azóta is járja az országot, máig több mint 30 helyen állították ki. Eljutottunk vele a Merlin Színházba, a Jövő Nemzedékek Kormánybiztosának Hivatalába, de számos iskolában, kávéházban és civil szervezetnél, valamint különböző fesztiválokon, például a Szigeten is megtekinthették. Idén tavasszal létrehoztunk egy világüzletet, Fair Trade boltot a Merlin Színházban. Ennek az üzemeltetésében és vezetésében jómagam is igyekszem részt venni, nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt is segíthetek.
5. Említetted, hogy fordítóként részt veszel az indiai Pálmalevél Kutatóközpont munkájában. Miről szól ez a munka?
Nemrég kerültem kapcsolatba a Pálmalevél Kutatóközponttal, néhány hete pedig már itt dolgozom. Szerte Indiában, több mint kétszáz szent könyvtárban pálmalevelek millióit őrzik. A legfrissebb levél 350 éves, míg a legkorábbiak több mint 2500 évvel ezelőtt íródtak. Ezekre a pálmalevelek szent írói, a Maharishik a korábbi generációk és számos ma élő ember sorsát jegyezték fel. A kutatások alapján 110 millió ma élő embertársunknak van saját személyes pálmalevele, azaz minden 62. ember megtalálhatja a sajátját. A leveleken különböző beazonosítási pontok szerepelnek. Ilyen például az ujjlenyomat szerkezete, időpontok az életünkből, hozzátartozóink neve, legbelső emlékeink és céljaink. A Szövetség célja az, hogy eljuttassa a nagyvilágba a pálmalevelek hírét. Bárki beadhatja a pálmalevelének a keresését. Ez több hónapot vesz igénybe. Ha megtalálták valakiét, elhívjuk a budapesti központba és itt videokonferencián, élő kapcsolatban megnézheti a saját személyes pálmalevelét és meghallgathatja annak pontos tartalmát. A levelek ótamil nyelven íródtak, a pálmalevél-olvasó szent ember lefordítja tamilra, majd angolra, mi pedig magyarra. Jelenleg itt dolgozom a pálmalevelek felolvasásánál tolmácsként. Minden nap csodákban lehet részem, fantasztikus élmény látni, hogy az emberek sorsa, adatai tervei, legbelsőbb gondolatai és érzései egy-egy több ezer évvel ezelőtt íródott levélen szerepelnek. Itt mindenki hatalmas energiatöltetet és iránymutatást kap a jövőjéhez.
6. Milyen terveid vannak?
Konkrét, pontosan kidolgozott célok helyett érzéseket és élményeket követek, ezeket szeretném megélni és megvalósítani. Úgy érzem, hogy folyamatosan haladok az úton. Számos rendkívüli emberrel ismerkedhettem meg eddig. Tanulmányaim során, így a Refiben is rengeteget kaptam, nagyon sokat köszönhetek az itteni tanáraimnak és társaimnak. Bár már hatodik éve érettségiztem, az osztály máig tartja a kapcsolatot, rendszeresen találkozunk és megosztjuk az élményeinket egymással. Célom a folyamatos fejlődés és a tanulás. Bízom benne, hogy lesz lehetőségem és erőm mindig kíváncsinak, nyitottnak és befogadónak lenni. Szeretek emberekkel dolgozni és foglalkozni. Ha csak egy szemernyit sikerült segíteni nekik, vagy könnyíteni a napjaikat, bőven megérte az erőfeszítésekért.
Bár még nem fejeztem be az iskoláimat, vannak elképzeléseim a tanulmányaim folytatásáról. Az eddig megkezdett területeken szeretnék többet tanulni és tovább fejlődni. A Refiből magammal hozott hit és béke rengeteg erőt ad a mindennapokban és mindig segít megtenni a következő lépést.
Az interjút Lukács Zoltánnal Grigely Csaba készítette.
1. Kérlek, hogy mutatkozz be röviden (honnét jöttél, mikor jártál ide, hol és mit tanulsz).
Korsós tanár úr osztályában érettségiztem, az első hatosztályos évfolyamon. Székesfehérvárról érkeztem a Refibe. A tizedik osztályt a németországi Europäisches-Ungarisches Gymnasiumban végeztem, Németországban. A Refi után az ELTE informatikai karára kerültem, itt programtervező matematikus szakra jártam. Bár nagy lelkesedéssel vágtam bele, egyre erősebb volt az érzés, hogy nem a helyemre kerültem. Másfél év után váltottam és a Budapesti Corvinus Egyetemen folytattam tanulmányaimat, kereskedelem és marketing szakon, nemzetközi marketing szakirányon. Jelenleg itt végzős vagyok, már a szakdolgozatom utolsó simításai következnek. A Közgázzal párhuzamosan, tavaly óta a Miskolci Egyetemre is járok, itt kulturális antropológia szakon hallgatok.
Jelenleg fordítóként és a vezetőség tagjaként a GameHunter Team fordítócsapatban (www.gamehunterteam.hu) tevékenykedem. Mellette a szakmai gyakorlatomat töltöm a Corvinus Egyetem Marketing Intézetében (marketing.uni-corvinus.hu), valamint tolmácsként dolgozom az Indiai Pálmalevél Kéziratok Kutató Szövetségében. (www.palmalevelek.hu) Szabadidőmben a Fair Trade Méltányos Kereskedelem Szövetségnél (www.fairvilag.hu) önkénteskedem.
2. Mivel foglalkozik a GemeHunter Team?
A gimnáziumból kikerülve szembesültem azzal, hogy az angol nyelv ismerete nélkül rendkívül nehéz érvényesülni. Bár korábban nem tanultam angolul, elkezdtem szabadidőmben számítógépes játékok fordításával foglalkozni. 2004 őszétől már a GameHunter szoftverhonosító csapat tagjaként tevékenykedtem. A fordítás az évek során jóval fontosabb lett számomra, mint egy délutáni kedvtelés. Idővel feljebb kerültem a „ranglétrán”, hamarosan már a csapat vezetésében tevékenykedtem. Mára a GameHunter berkein belül több mint 100 játékot fordítottunk le, ebből több mint 30-ban jómagam is részt vettem. A hobbi munkáink ingyenesen letölthetők a weboldalunkról, valamint már negyedik éve folyamatosan vállalunk hivatalos megbízásokat is. Ha a játékos ma bemegy egy számítógépekkel foglalkozó üzletbe, vagy egy hipermarket informatikai részlegére látogat, az ott látható, magyarul megjelent játékok egy része hozzánk kötődik.
3. Hogyan kerültél Gambiába?
Régi álmom volt eljutni Gambiába. A programozói tanulmányaimat részben emiatt szakítottam félbe. Reméltem, hogy ha behatóbban tanulmányozom a gazdálkodástudományokat és a marketinget, valamint igyekszem elvégezni a fejlődő országokhoz kapcsolódó tárgyakat, talán közelebb kerülhetek ehhez az aprócska, nyugat-afrikai országhoz. Bíztam benne, hogy létezik valamilyen alternatív modell, vagy kereskedelmi rendszer, ami nem a multinacionális óriáscégekről és a legfejlettebb országok profitjáról szól. Így akadtam rá a Fair Trade-re, azaz a méltányos kereskedelemre.
4. Miről szól a Fair Trade?
Ez egy olyan kereskedelmi rendszer, ami a fejlődő országok termelőit igyekszik segíteni. A részt vevők a lehető legjobb minőségű termékeket gyártják, törekednek a fenntarthatóságra. Munkájuk során számos olyan szabályt és alapelvet tartanak be, amik nélkül korábban kizsákmányolták őket és sokszor emberhez nem méltó körülmények között dolgoztak. A Fair Trade termelőknél nincs rabszolgamunka, a termelők normális körülmények között és behatárolt munkaidőben dolgoznak. Tiltott a gyerekmunka, a lehető legkevesebb vegyszert használják, sőt, törekednek a biotermelésre, továbbá számos hasonló elvet vallanak a magukénak. A szövetségbe folyamatosan keresünk önkénteseket. Aki szeretne hasonló területtel foglalkozni, részt venne a méltányos kereskedelem eszméjének népszerűsítésében, vagy szívesen eljönne a legnagyobb fesztiválokra, vagy felkeltette az érdeklődését, esetleg hasonló témakörben publikálna, örömmel várjuk a jelentkezését a szövetség honlapján. (www.fairvilag.hu)
A magyar Fair Trade szövetség önkénteseként megvalósult a régi álmom és 2007 nyarán néhány hetet Gambiában tölthettem. (toastedingambia.blogspot.com) A kint tapasztaltak és az utam iránti érdeklődés arra sarkallt, hogy tanulmányaimat továbbra is ezen a területen folytassam és amikor csak tehetem, ezzel foglalkozzak. Emiatt kezdtem el az antropológia szakot, illetve a Közgázon a nemzetközi marketing szakirányt. A diplomamunkámat Gambia országimázsáról és az imázs magyarországi fejlesztésének lehetőségeiről írom. Önkéntesként azóta számos eseményen vettem részt, több konferencián jártam hallgatóként és előadóként egyaránt. Legutóbb a Pécsi Tudományegyetem Ökonapján tartottam előadást. A méltányos kereskedelem eszméjét tanulmányozva eljutottam Görögországba, Svédországba (az Európai Társadalmi Fórumra), valamint Szlovéniába is. A hétvégén Németországba indulok, itt egy olyan konferencián veszek részt, aminek az információs technológia, az IT méltányossá és zölddé tétele a témája. Itt a részben természetbarát anyagokból készült, ún. „zöld” mobiltelefonok népszerűsítésére dolgozunk ki marketingstratégiát. (www.makeITfair.org)
A Gambiában készült fotóimból, valamint egy antropológus önkéntes és egy sajtófotós képeiből 2008-ban létrehoztunk egy fotókiállítást. A tárlat azóta is járja az országot, máig több mint 30 helyen állították ki. Eljutottunk vele a Merlin Színházba, a Jövő Nemzedékek Kormánybiztosának Hivatalába, de számos iskolában, kávéházban és civil szervezetnél, valamint különböző fesztiválokon, például a Szigeten is megtekinthették. Idén tavasszal létrehoztunk egy világüzletet, Fair Trade boltot a Merlin Színházban. Ennek az üzemeltetésében és vezetésében jómagam is igyekszem részt venni, nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt is segíthetek.
5. Említetted, hogy fordítóként részt veszel az indiai Pálmalevél Kutatóközpont munkájában. Miről szól ez a munka?
Nemrég kerültem kapcsolatba a Pálmalevél Kutatóközponttal, néhány hete pedig már itt dolgozom. Szerte Indiában, több mint kétszáz szent könyvtárban pálmalevelek millióit őrzik. A legfrissebb levél 350 éves, míg a legkorábbiak több mint 2500 évvel ezelőtt íródtak. Ezekre a pálmalevelek szent írói, a Maharishik a korábbi generációk és számos ma élő ember sorsát jegyezték fel. A kutatások alapján 110 millió ma élő embertársunknak van saját személyes pálmalevele, azaz minden 62. ember megtalálhatja a sajátját. A leveleken különböző beazonosítási pontok szerepelnek. Ilyen például az ujjlenyomat szerkezete, időpontok az életünkből, hozzátartozóink neve, legbelső emlékeink és céljaink. A Szövetség célja az, hogy eljuttassa a nagyvilágba a pálmalevelek hírét. Bárki beadhatja a pálmalevelének a keresését. Ez több hónapot vesz igénybe. Ha megtalálták valakiét, elhívjuk a budapesti központba és itt videokonferencián, élő kapcsolatban megnézheti a saját személyes pálmalevelét és meghallgathatja annak pontos tartalmát. A levelek ótamil nyelven íródtak, a pálmalevél-olvasó szent ember lefordítja tamilra, majd angolra, mi pedig magyarra. Jelenleg itt dolgozom a pálmalevelek felolvasásánál tolmácsként. Minden nap csodákban lehet részem, fantasztikus élmény látni, hogy az emberek sorsa, adatai tervei, legbelsőbb gondolatai és érzései egy-egy több ezer évvel ezelőtt íródott levélen szerepelnek. Itt mindenki hatalmas energiatöltetet és iránymutatást kap a jövőjéhez.
6. Milyen terveid vannak?
Konkrét, pontosan kidolgozott célok helyett érzéseket és élményeket követek, ezeket szeretném megélni és megvalósítani. Úgy érzem, hogy folyamatosan haladok az úton. Számos rendkívüli emberrel ismerkedhettem meg eddig. Tanulmányaim során, így a Refiben is rengeteget kaptam, nagyon sokat köszönhetek az itteni tanáraimnak és társaimnak. Bár már hatodik éve érettségiztem, az osztály máig tartja a kapcsolatot, rendszeresen találkozunk és megosztjuk az élményeinket egymással. Célom a folyamatos fejlődés és a tanulás. Bízom benne, hogy lesz lehetőségem és erőm mindig kíváncsinak, nyitottnak és befogadónak lenni. Szeretek emberekkel dolgozni és foglalkozni. Ha csak egy szemernyit sikerült segíteni nekik, vagy könnyíteni a napjaikat, bőven megérte az erőfeszítésekért.
Bár még nem fejeztem be az iskoláimat, vannak elképzeléseim a tanulmányaim folytatásáról. Az eddig megkezdett területeken szeretnék többet tanulni és tovább fejlődni. A Refiből magammal hozott hit és béke rengeteg erőt ad a mindennapokban és mindig segít megtenni a következő lépést.
Az interjút Lukács Zoltánnal Grigely Csaba készítette.
//Köszönöm a lehetőséget és a felkérést, nagyon megtisztelő.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)