A történet gyér, az egész egy hatalmas lerágott csont, amiről az utolsó cafatokat próbálják leszedni. A sablon ugyanaz, az erőltetett és rövid főszálat rengeteg rövid epizód húzz szét. Sid eltűnik a dínók földjén, a csapat persze a keresésére indul, mindent megtesznek a társukért. Kb 15 területen haladnak át, akárcsak a Wall-E esetében, itt is azt éreztem, hogy a film szerkezetét direkt úgy rakták össze, hogy jól lehessen belőle játékot készíteni. Végülis nem más ez, mint egy másfél órás gameplay videó, profi grafikával. Manny-ék végigmennek az egyes szinteken, mindenhol megküzdenek a level boss-szal. A végén a főgonosz csatája viszont gyenge, nem oldja fel az amúgy sem létező feszültséget, a megoldás kiszámítható és unalomba fullad. A pályák közti loading/betöltés felirat helyére egy-egy félperces motkányos közjátékot rajzoltak.
A grafika természetesen továbbra is állat és végre a soundtrack is minőségi számokból lett összeválogatva.
Néhány jól megcsinált helyzetkomikum viszi a hátán az egész filmet, az unatkozó ásítozást a menetrend szerint 3-4 percenként érkező geg odázza el, hogy a zárójelenetnél egyszerre szakadjon le az addig sötét felhőként gyülekező álmosság. Ettől még egy aranyos mesefilm, de semmi több. Ez most tényleg a gyerekeknek készült. Néhány megmosolyogtató pillanatot kivételéve inkább az órámat néztem a filmvászon helyett. Nem rossz mozi, de ahhoz kevés, hogy egy éjszakai vetítésen lekössön.
A film fő beszólása és nyerő momentuma: “Gyökér”. Az első néhány perc még egészen jó, a motkányos felvezetés nyerő. Utána egyedül a gyökér hoz még igazi felüdülést, bár ez már a végén van.
1 megjegyzés:
Hehehe. Most azé' kiütközött a hobbid... Próbáld meg Kevin Smith filmjeit játékként nézni. :P
Megjegyzés küldése