A Big Mac index egy közgazdasági mérőszám, melynek segítségével az egyes országok PPP-jét hasonlíthatjuk össze. A PPP jelentése Purchasing Power Parity, azaz a Vásárlóerő-paritás, egy alternatív árfolyam két valuta között.
Minél magasabb, annál több Big Macet vehetünk a havi bérünkből.
A héten ünnepelte a McDonald's az első magyarországi üzleténe megnyitásának 20. évfordulóját. Panem et circenses, a Big Mac néhány órán át mindössze 43 forintért volt kapható, ami a 20 évvel ezelőtti árát jelenti. A nép, az Istenadta nép pedig órákon át képes volt sorbaállni érte. A jó fogyasztó, aki visz mindent, mint a cukrot, ha az akár egyetlen fillérrel is olcsóbb. A hisztérikus, exponenciálisan hülyülő tömeg szociológiáját most nem részletezem, mindenesetre érdekes élmény az ilyet kiszolgálni.
1988-ban, 6984 Ft-os átlagbéréből az átlagelvtárs 162 hamburgert vehetett. Ma, a 'rosszabbul élünk' időszakában 121500 Ft az átlagbér, ez közel 187 Big Macre elég.
A Big Mac indexünk 20 év alatt 14,8 %-ot nőtt. Bár ez a számolási mód informális ereményeket szolgáltat és nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni; most elég pontos volt. A bruttó átlagbér reálértéke is pontosan ennyit nőtt az elmúlt két évtized során.
1 megjegyzés:
Mi az a McDumálsz? :D
Nem mellesleg jól látod a helyzetet, az embereket rettentmód meg lehet hülyíteni a 'spórolással'. Emlékszem arra, amikor akciós volt a zsömle valamelyik áruházban. Mármint úgy volt akciós, hogy a pékségünk fizetett rá az akcióra. Na mindegy. A kisnyögdíjasok szó szerint zsákszámra vitték a zsömlét, nem törődve azzal, hogy másnapra olyan lesz mint a mosogatórongy. Meg verték egymást érte a bótban.
Fogyasztói társadalom rulez.
Megjegyzés küldése