Filozófia

De nem tudott a tamási doktrína sem arra a politikai kérdésre választ adni, hogy ha elismerjük, hogy a természetnek, a profán világnak megvan a maga sajátos jósága, de megvan a kegyelemnek is a magáé, ami bár magasabbrendű, de nem ellentétes az előbbivel, vagyis, ha az embernek két nem egyformán méltó, de egyformán legitim célja van, egy természetes és egy temészetfeletti, akkor valójában kinek engedelmeskedjen, amikor az egyházi és a világi hatalom egymással nem összeegyeztethető parancsokat ad neki?

Avagy éljen a filozófiajegyzet és az ő barokk körmondatai!