hétfő, december 26, 2005

kiskarácsonynagykarácsony

Minden évben eljön.
Ha úgy nézem, macera: Fát kell venni, ajándékokat kell szerezni, főzni, vásárolni, rendet rakni...
Ha úgy nézem, különleges élmény: Fát kell venni, ajándékokat kell szerezni, főzni, vásárolni, rendet rakni...
Ugyanaz, csak felfogás kérdése az egész. Nem az számít, hogy mit, hanem, hogy hogyan.
Ez nem csak most van így, hanem úgy általában, minden szempontból. Ha valami nem megy, nem kell erőltetni. És bizony, ugyanúgy (vagy még jobban) lehet örülni egy apróságnak, egy maréknyi szívből jövő jóságnak, mint egy nagyon drága tárgyi ajándéknak. Összeül a család, mindenki a lehetőségeihez mérten ünnepel, kikapcsolódik és pihen. Legalábbis remélem. Jutalmazni kell mindenkit, aki a hátrányos helyzetűeken szeretne segíteni, sőt, meg is valósítja ezt. Persze, tudom, nem az egyszeri dolgok számítanak. 'Többet ér minden nap egy rózsa, mint évente egy rózsabokor'. A törődést, szeretet be kell osztani, folyamatosan csepegtetni, kiélvezni minden percét. A karácsony kicsit más, ilyenkor le lehet ülni egy pillanatra, megfogni egymás kezét, örülni egymásnak.
Érdekes dolgok ezek. Emlékszem, mikor először vágtam neki az utcának, hogy akkor most megyek és ajándékot veszek karácsonyra. Ebből senki sem maradhat ki, valami köteléket hoz létre, egy rövid számadás magunkkal, a rokonokkal, barátokkal.

Egy szó, mint száz, vagy ezer, Boldog Karácsonyt mindenkinek, jó egészséget, sok boldogságot!

2 megjegyzés:

Zoli írta...

Itt egy léggömb, ott egy labda...

Bird írta...

A blogspot persze nem marad magára!
Törődés, de nagykanállal m8!